Kovács Bánk Ferences

vasmisés pap

hitszónok

A Megváltó adventje - Mit érez a negyven napos Jézus

Mit érez a negyven napos Jézus? Úgy viselkedik, mint minden csecsemő. Lényével örömet szerez a család tagjainak. Az első emberi születés is így történt volna. Éva az első édesanya nagyratörő álmodozásában az édesanyás öröm szolgálójaként még többet remélt biztosítani önmagának, férjének, és gyermekei, unokái végeláthatatlan sorának, ezért esett a kísértés kínálta még boldogabb jövő reményébe. Anyaként, a Teremtő szándékát ismerve tudta, hogy feladata lesz maga és férje közös szeretetének gyümölcsét megszülni. A Teremtőnek új boldogságot kínálhat, ha az isteni erőkkel felövezve, még boldogabb jövőt nyújthat az egész emberfajnak, mint amit már megígért. A bűn elkövetése után az első emberpár azonnal érezte, hogy Istennél több boldogságot senki sem tud adni. A feleség a férjével együtt boldog szülő lehet, ha az istenszeretetet, az emberi családot a tökéletes házastársi egymást boldogítás gyermek áldásával gyarapíthatja. Az Úr ígérete szerint a gyermek a foganás pillanatában a Teremtőtől olyan lelket kap, amely már eleve fel van díszítve az isteni gyermekké-fogadás örömével. Ez a fantasztikus ígéretet egy magasabb rendű, de már gonosszá vált angyal, minden családi örömöt megrontó sátán szüleménye tette tönkre. A szülők bűne kizárta a szülőket istengyermeki méltóságukból, képtelenné tette őket arra, hogy magzatuk Isten kedves gyermekének kiváltságát elnyerje a fogantatás pillanatában. Ezért is kellett a Megváltó jóvá tévő istenemberi áldozata: szenvedése, halála, feltámadása és az általa rendelt keresztség szentsége, és így neki köszönhető, hogy az eleve elvesztett szülői jussot minden gyermek visszakaphatja eme újabb isteni ajándék révén. Jézus az Isten Egyszülött Fia, aki érettünk emberré lett, felvette Atyja akarata szerint az emberi természetet (Lk 1,30-33.35.38) Csak az emberi test és lélek felvételéről volt szó, amit nem emberi személynek, hanem a Fiúisten Isteni Személyének vetett alá. Ezért amikor Mária elfogadta Istentől kiválasztottságát, beteljesedett az angyali üdvözlet eme tétele: „a Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni” (Lk 1,35) Mária elfogadja Isten akaratát:„íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint”(38) a megtestesült Istenember teljesen életképes emberi testéhez a Szentlélek isteni ereje megteremtette az immár az emberi lelket és egyesítette az emberi testtel. A megszentelő kegyelemre nem volt szüksége, hiszen nemcsak teremtett természetfeletti isteni ajándékot kapott, hanem a teljes istenség benne élt, részesült emberi lelke a boldogító istenlátásban (mint az üdvözült lelkek a mennyországban). Azt is látta, amit más magzat édesanyja méhében tartózkodva nem láthat. Születéséig minden anyai jóságot közvetlen látott és élvezett. Máriát a Szentháromság nem sújtotta soha Éva bűne következményeivel, az eredeti bűnnel sem. Teremtésekor lelke azonnal megkapta a nagy kiváltságot: nem volt soha kegyelemnek híjával: ezt jelenti a Szeplőtelen Fogantatás. Ezért mondta a Lourdes-i megjelenéseikor a személyneve helyett: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás” A születése után a nyolcadik napon az Isten Fia megkapta az Ábrahámhoz tartozás külső jelét: körülmetélték, akkor ünnepélyesen megkapta Édesanyjától a Jézus nevet. Jehosuah: Jahve a Megváltó. Jézus Adventje nagy állomása.