Kovács Bánk Ferences

vasmisés pap

hitszónok

A Megváltó adventje - A Megváltó valóban eljött

A Megváltó valóban eljött. Leszállt az Atya mellől a mennyei trónusról. Eljött ugyanis az idő, hogy az eredeti beszélgetés szerint előbb csak elvileg vállalja a Fiú, hogy egy teljes emberi természetet felvesz isteni természete mellé Személyi fölsége alá, hogy mindenféle szellemi és anyagi természetű létező az Ő jövendő emberi természetének mintája szerint alakuljon. A világmindenség teremtése tehát már krisztusi minta szerint jött létre. Amikor elérkezett megtestesülésének pontos ideje, amit kétezer évvel Ábrahám meghívása és áldása jelentett (Ter 12,1-3), akkor annak az ideje is eljött, hogy Isten egyszülött Fia ténylegesen is magára öltse a teljes emberi természetet: megtörténjék a megtestesülés. Ezt így írja le Lukács evangélista: „A hatodik hónapban (Keresztelő János fogantatása után) az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő, és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának ne lesz vége. Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen. Mária így válaszolt: Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint. Erre az angyal eltávozott” (Lk 1,26-38) A hívő ember elgondolkodik: Elérkezett a világtörténelem egyik legfontosabb történése. Amikor még semmi és senki más nem volt, csak a végtelen egyszerű, de mindentudó és mindenható istenség (isteni lényeg, isteni természet, isteni substantia) és az Atya, aki a maga erejéből öröktől fogva birtokolta ezt a végtelen értéket, ismeretet, aki végtelen gazdag volt. Lényegében az volt az igaz öröme végtelen fokon és örömben, hogy ezt a végtelen értéket mi mindenre tudná felhasználni. végtelen fokon végtelen örömöt szerezni tömegnek időtlen időkig és visszavonhatatlanul, mert a boldogság, adni, örömet szerezni. Ezt az idő kezdete előtt valóra js váltotta: isteni szüléssel szülte saját végtelenségének örömét: Egyszülött Fiát, akinek rögtön odaajándékozta az egész végtelen értéket, a mindenhatóságot és mindentudást, mert csak egy féle szeretet van: Mindent odaadni. Van még egy lehetőség: az azonnal visszakapott és örökké újra ajándékozott végtelenségű szeretet. Atya és Fia együtt adja csodálatos örömmel a Szentléleknek. Kimeríthetetlen gazdagság csak adni és kapni. 1932.július 1-én a Fia utolsó csepp vérének kiontását hinni és szeretni tudó lelkeknek adott Szent Vér ünnepén mondhatta ki atyai nyilatkozatát:„Az Örökkévalóság vagyok, és amikor egyedül éltem, már gondoltam rá, hogy minden képességemet felhasználom arra, hogy hasonlatosságomra lényeket teremtsek. De előbb került sor az anyagi világ teremtésére, hogy ezek a lények a megélhetőségükhöz szükséges javakat megtalálják: akkor teremtettem a világot.” (Az Atya szól 23) Azért teremtettem az embert férfinak és nőnek, mert mindketten azt szeretik, ami a másik. S azért rendeltem, hogy ketten legyenek a szülők, hogy egyszerre tudják a közös gyermekükben önmagukat, házastársukat és kettejüket szeretni. A sátán pedig azért gyűlöli az embereket, mert ő nem tudja mindezt tenni. Ezért gyűlöli Jézust, az Isten Fiát, mert ő önfeláldozó, és orvosolni tud mindent önzetlen szeretetével.