Kovács Bánk Ferences

vasmisés pap

hitszónok

A Megváltó adventje - Jájobnak mmenekülnie kell

Jákobnak menekülnie kellett a sértett bátyja, Ézsau elől. Édesapja magához hivatta és megparancsolta neki, hogy menjen édesayja, Rebekka bátyjához, Lábánhoz. Ott keressen menedéket, és onnan hozzon feleséget magának, ne a helybeliek közül válasszon. Rebekka is hasonlóan gondolkodott (Ter 27,46; 28,1-5) Jákob elindult, és amikor megesteledett,letelepedett egy teljesen elhagyatott helyen. Egy követ helyezett feje alá. Álmodott. „Íme, egy létra volt a földre állítva, s a hegye az eget érte. S lám, Isten angyalai fel és lejártak rajta. Íme, az Úr fölötte állt, éss így szólt: Az Úr vagyok, atyádnak, Ábrahámnak Istene, és Izsák Istene. A földet, amelyen pihensz, neked és utódaidnak adom. Nemzetséged olyan lesz, mint a föld homokja, ki kell terjesztened nyugagtra és keletre, északra és délre. általad és utódaid által nyer áldást a föld minden népe. Nézd, én veled vagyok. Mindenütt oltalmazlak, Mindenütt oltalmazlak, ahov á mégy, és visszavezetlek erre a földre. Nem hagylak el, amíg véghez nem viszem, amit megígértem neked’. Jákob fölébredt álmából, és így szólt: Valóban az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam. Megborzadt, és at mondta: Milyen félelmetes ez a hely, valóban itt va az Isten háza és az ég kapuja. Amikor Jákob másnap reggel fölébredt, vedtte a kövegt, amelyen fejét nyugtatta, fölállította emlékkőül, és olajat öntött rá. A helynek a Bétel (Isten háza) nevet adta” (12-19) Tovább folytatta útját, amíg egy nagy juhlegelőre ért. Pásztorokkal beszélt, és azok beszámoltak nagybátyjáról, Lábánról. Közben az ő fiatalabb lánya, Ráchel odaért. Összeismerkedtek, és Ráchel hazakísérte. Örömmel fogadták. Azonnal Lábán pásztorai közé állt, és segített legeltetni a juhait. Megegyeztek, hogy ha hét évig dolgozik érte,megkapja feleségül Ráchelt. Amikor lejárt a hét év, megrendezték a lakodalmat. A nagybácsi azonban nem a szép Ráchelt adta neki feleségül, hanem a kötelező fátyol alá, Leát az idősebbet rejtette. Jákob csak másap reggel vette ezt észre. A nagybácsi azzal indokolta tettét, hogy a szokás szerint az idősdebb lánynak kell férjhez mennie. A menyegzőt végigmulatták, akkor az újabb menyegző kezdődött, és a szerelemmel szeretett Ráchel is felesége lett Jákobnak. A kevésbé szeretett Lea három évente szült fiúkat Jákobnak, összesen hatot. A szülni nem tudó Ráchel közben szolgálóját adta mellékfeleségül férjének, hogy az szüljön helyette. Lea ugyanígy cselekedett, és mindkét mellékfeleség 2-2 fiút szült Jákobnak. A boldogtalan Ráchel is szült végül. Előbb Józsefet, később Benjamint. Isten Ábrahámnak sok unokát ígért. Izsáknak csak egy fia lett, de az eredeti áldást az unokákkal, elsősorban Jákobbal, de Ézsauval is bőven pótolta.Amikor Jákob már gazdag volt fiúkban, lányokban, hatalmas birkanyájakban is, haza akart menni. Isten Ábrahámnak adott parancsa érvényben volt: el messzire a bálványimádó ősöktől, mert az Úr új emberi közösséget akart magának, nagy népet, amely nem volt megferftőzve bálványokkal. Jákob viszatérve az apai földre, kibékült Ézsauval. Mindkettőjük nagy néppé lett, de a messiási ágból, Jákob utódaiból lett igazán nagy nép. Ézsau utódait az ősapa vörös szőrzete alapján edomitáknak hívták. Az edomiták mindig ápolták ősapjuk sértődöttségét, és bíztak abban, hogy egyszer majd visszafizetnek mindenért. Az egyik águk Heródes néven volt ismert éppen a Messiás eljövetelének idejében. A család legnevesebb képviselője az úgynevezett Nagy Heródes volt. A császári házzal is igen jó viszonyban éltek. Talán tudtak is a történelmi gyökerekről a rómaiak. Amikor a zsidók földjét beolvasztották a Római Birodalomba, három közigazgatási egységre osztották a területét: Délen Júdea volt a főtartomány Jeruzsálem központtal, tőle északra Szamária, majd még följebb Galilea. Jézus születése idején már harminc éve mindhárom zsidó tartományát Nagy Heródes uralta. A zsidókat ugyan gyűlölte, de gazdaságilag jól vezette országát. Felújította az akkor már ötszáz éves jeruzsálemi templomot. Több érdeme mellett ezért érdemelte ki a történelmi „nagy” rangot. De az akkori császár, Augusztusz is szerepelt a kereszténység tudatban a népszámlálás miatt.